A Google javaslata a Könyvkeresővel kapcsolatos megállapodásra:

Kihatások az európai könyvszerzőkre és kiadókra

A Google 2008 októberében megállapodás-tervezetet tett közzé egy szerzői jogsértés miatt az Egyesült Államokban több amerikai szerző és kiadó által a Könyvkereső (Book Search) szolgáltatása ellen indított csoportos per rendezése érdekében. A jogvita abból eredt, hogy a Google Könyvkereső szolgáltatása módszeresen lemásolta élő szerzői joggal rendelkező könyvek millióit, és ezek egyes részeit hozzáférhetővé tette a felhasználók számára – mégpedig az érintett könyvek szerzőinek, kiadóinak és egyéb jogtulajdonosainak felhatalmazása nélkül. Miközben számos európai jogtulajdonos üdvözli a könyveihez való törvényes online-hozzáférés kiterjesztésének elképzelését, a megállapodás-tervezet egy olyan rendszer előírásának veszélyét rejti, amelybe az európai jogtulajdonosokat, jogalkotókat és egyéb érdekelteket nem vonnák be, amellyel kapcsolatban nem kérnék ki a véleményüket, és amely nem védené megfelelő mértékben az érdekeiket.

Áttekintés

A javasolt megállapodás felhatalmazná a Google‑t, hogy jóformán bármilyen, az Egyesült Államok szerzői joga által védett könyvet lemásoljon, köztük az Egyesült Államokon kívül született vagy kiadott könyveket is. Így az érintett könyvek azon Egyesült Államokbeli és nem Egyesült Államokbeli illetőségű jogtulajdonosai, akik 2009. május 5‑ig (a megállapodásban megnevezett kilépési határidőig) nem lépnek ki a megállapodásból, elvesztenék azt a jogukat, hogy az ilyen könyvek Egyesült Államokbeli szerzői jogának megsértése miatt pereljék a Google‑t.

A megállapodás felhatalmazná a Google‑t, hogy az érintett könyvek példányait az Egyesült Államokban (de máshol nem) hozzáférhetővé tegye a felhasználók számára és különböző módokon jövedelmet szerezzen ezekből a könyvekből. Ezen túlmenően a Google megtarthatná a bármilyen előfizetésből vagy az ezekhez a könyvekhez való hozzáférésből származó egyéb bevételek 37 %‑át, míg a fennmaradó rész egy Egyesült Államokbeli nonprofit Irodához kerülne, a működési költségek fedezése céljából, valamint az azoknak történő kifizetések céljára, akik egy adott könyv szerzői jogában érdekeltekként jelentkeznek be. Az érintett könyvek jogtulajdonosai arra kérhetnék a Google‑t, hogy ne biztosítson hozzáférést a könyveikhez, de nem lenne módjuk megakadályozni, hogy a Google digitalizálja könyveiket, adatbázisában tárolja az ilyen digitális másolatokat, vagy azok tartalmát felhasználja a fő keresője algoritmusainak továbbfejlesztésére – mindezt anélkül, hogy bármilyen ellenszolgáltatást nyújtana a jogtulajdonosoknak.

A megállapodás ellenére a Google továbbra is azt állítja, hogy korábbi, felhatalmazás nélküli másolási tevékenysége jogszerű volt. Ezenkívül a Google nem vállalta, hogy a másolás és hasznosítás előtt megszerezze az olyan könyvek jogtulajdonosainak hozzájárulását, amelyek nem tartoznak a megállapodás alá, és a megállapodás semmilyen rendelkezése nem akadályozza meg a Google‑t abban, hogy így tegyen. Így a megállapodásból kilépő jogtulajdonosoknak a cég ellen egy amerikai bíróságnál indított költséges és hosszadalmas jogsértési eljárás indításán kívül semmilyen jogorvoslati lehetőségük nem lenne a Google folyamatos felhatalmazás nélküli másolása ellen.

Az európai érdekeltek problémái

A megállapodást Egyesült Államokbeli felek alkudták ki az Egyesült Államokbeli jogvita rendezésére, de az közvetlen hatással lenne az európai szerzőkre és kiadókra, valamint általában az európai társadalomra és kultúrára. Amint az alábbiakban kifejtjük, az európai érdekelteknek kevés lehetőségük lesz érdekeik védelmére, ha nem cselekszenek gyorsan. Az Európát érintő főbb problémák a következők:

·        A javasolt megállapodás Európában írt és kiadott könyvek tekintetében fontos jogokat biztosítana a Google számára. A megállapodás-tervezet szerint a hatálya alá tartozó felek közé tartozik minden olyan személy, akinek Egyesült Államokbeli szerzői jogi érdekeltsége van olyan könyvben, amely, a 2009. január 5‑i állapot szerint, a jogtulajdonos felhatalmazásával került kiadásra. Ennek alapján a megállapodás szinte minden európai szerzőre és kiadóra vonatkozna, mivel a legtöbb európai jogtulajdonosnak a különböző szerzői jogi egyezmények révén, melyeknek részesei az Egyesült Államok és Európa, van Egyesült Államokbeli szerzői jogi érdekeltsége a könyveit illetően (függetlenül attól, hogy azok hol jelentek meg). Annak ellenére, hogy az európai jogtulajdonosokat nem vonták be közvetlenül az Egyesült Államokbeli bírósági eljárásba, és nagyon kevés információt kaptak erről a rendkívül komplex és nagy horderejű egyezségről, a Google‑nak, amennyiben az európai jogtulajdonosok a 2009. május 5‑i határidőig kifejezetten nem lépnek ki ebből a megállapodásból, joga lesz arra, hogy lemásolja, a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegye, valamint belső céljaira felhasználja műveiket és az Egyesült Államokban hasznot szerezzen belőlük. És még ha az európai jogtulajdonosok ki is lépnek, a megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Google‑t abban, hogy továbbra is jogszerűtlenül és felhatalmazás nélkül lemásolja könyveiket és hasznot szerezzen belőlük.

·        A javasolt megállapodás lényegében kizárná a versenyt a digitális könyvek és a könyvkereső szolgáltatások területén. A javasolt megállapodás több rendelkezése – így az is, amely megtiltaná az Irodának, hogy a Google‑nak ajánlottaknál jobb feltételeket ajánljon a Google versenytársainak – lényegében arra szorítaná a szerzőket és a kiadókat, hogy a Google‑t vegyék igénybe digitális könyvek és könyvkereső szolgáltatások biztosításához. Amint Robert Darnton, a Harvard Egyetemi Könyvtárának igazgatója mondta, a megállapodás azt fogja biztosítani a Google‑nak, „ami csak monopóliumnak nevezhető – egy újfajta monopóliumot, amely nem a vasút vagy az acél monopóliuma, hanem az információhoz való hozzáférésé.” Ez azért van, mert a megállapodás a szerzői joggal védett művek hatalmas gyűjteményének licencét fogja biztosítani a Google számára, melyeket más szolgáltatók egyszerűen nem tudnak duplikálni, elsősorban azért, mert többségük úgynevezett „árva” mű, azaz olyan, amelynek a szerzői joga még nem járt le, de jogtulajdonosuk nem lelhető fel. Ez bármilyen más cég vagy szervezet számára, legyen az európai vagy más illetőségű, lényegében lehetetlenné teszi, hogy olyan szolgáltatásokat kínáljon, amelyek számottevő módon konkurálhatnának a Google‑lal. Így a megállapodás meg fogja szilárdítani a Google már jelenleg is domináns pozícióját a könyvkereső és hasonló szolgáltatások nyújtásában – amely pozíciót a Google kizárólag azért szerzett meg, mert éveken keresztül figyelmen kívül hagyta a szerzők és kiadók azon kéréseit, hogy hagyjon fel műveik felhatalmazás nélküli másolásával. A megállapodás továbbá meg fogja semmisíteni mindazoknak az európai köz‑ és magánszervezeteknek a kilátásait arra, hogy a Google‑éhoz mérhető online könyvterjesztési szolgáltatásokat kínáljanak. Mivel valószínű, hogy az Internet a jövőben fontos médiuma lesz a könyvekhez való hozzáférésnek, a megállapodás számottevő kontrollt biztosítana a Google számára az európai szerzők, kiadók, fogyasztók, diákok és kultúra felett.

·        A javasolt megállapodás hatalmas kontrollt biztosít a Google számára az árva művek felett. A megállapodás egyik kulcspontja, hogy az Egyesült Államokban széles körű jogokat biztosít a Google számára – és csak a Google számára – az árva művek másolására és arra, hogy ezekből hasznot húzzon. Az árva művek státusza és helyes felhasználása intenzív nyilvános politikai viták tárgya volt Európában. Miközben megalapozott érvek szólnak amellett, hogy az árva művek jobban hozzáférhetővé váljanak a nyilvánosság számára, azokat a feltételeket, amelyek mellett erre sor kerül, az európai jogtulajdonosok képviselőinek kell meghatározniuk az európai politikai képviselőkkel együtt – s ugyanígy nekik kell meghozniuk bármilyen döntést az árva művek felhasználásából szerzett összegek elosztásáról. Az árva művek európai sorsát nyitott és átlátható módon kell megoldani, és nem szabad a Google‑ra bízni a döntést arról, hogy azok milyen módon legyenek hozzáférhetőek – különösen azért nem, mert a Google, piaci erővel rendelkező, nyereség-orientált Egyesült Államokbeli társaságként, ösztönzést fog érezni arra, hogy a saját érdekeit a jogtulajdonosoknak és a nyilvánosságnak az árva művekkel kapcsolatos érdekei fölé helyezze.

Egy New York‑i szövetségi bíróság 2009. május 5‑ét tűzte ki a megállapodásból való kilépés határidejéül, továbbá „méltányossági meghallgatást” tervez tartani 2009 júniusának elején, melyen el fogja dönteni, hogy jóváhagyja‑e a megállapodást. Tekintettel arra, hogy a megállapodás sokféle kihatással lehet az európai jogtulajdonosokra és társadalomra, az érdekelteknek mindent meg kellene tenniük azért, hogy véleményükről ezen időpontot megelőzően tájékoztassák a bíróságot.

Ezen túlmenően az európai érdekeltek arra kérhetnék a bíróságot, hogy halassza el a májusi kilépési határidőt és a júniusi méltányossági meghallgatást, hogy több idejük legyen a megállapodás hatásainak értékelésére és olyan módosítások kidolgozására, amelyek jobban védenék az európai érdekeket, és jobban megfelelnének azoknak. A határidő meghosszabbítása iránti kérés nem zárná ki, hogy a felek később kifogásokat emeljenek a megállapodással szemben. Mivel azonban fennáll annak a lehetősége, hogy a bíróság nem tesz eleget a kérésnek, azoknak a feleknek, akiknek kifogásaik vannak a megállapodással kapcsolatban, a május 5‑i határidőig jelezniük kell, hogy szándékukban áll kifogást emelni, függetlenül attól, hogy a határidő meghosszabbítását is kérik‑e vagy sem.

Federation of European Publishers